Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Szexuálpszichológia

szexről, szerelemről, párkapcsolatról

Menni vagy maradni?

2017. január 08. 13:19 - Román Boglárka

Avagy meddig érdemes küzdeni egy kapcsolatért és mikor szálljunk ki?

Előfordul, hogy olyan helyzetbe kerülünk, nehéz eldönteni, kilépjünk a kapcsolatból, vagy még helyrehozható. Hogyan lehet ilyenkor jó döntést hozni?

Amikor jól működik a kapcsolat, valahogy látjuk a másikat, a kapcsolatot és magunkat. Ez lehet egy előre megalkotott, idealizált kép magunkról, a másikról, lehet egy elképzelt, optimista jövőkép. A kapcsolat általában akkor jó, ha a számunkra fontos értékeket megtaláljuk benne. Ilyen lehet számos számunkra értéket képviselő belső tulajdonság (pl.: türelem, empátia, figyelem) felfedezése a másikban, az intimitás igénye, vagy épp a kalandvágy, a humor, felfedezhetjük a másikban a számunkra kedves érdeklődési körök szeretetét, vagy akár apró figyelmességeket, melyek személyét és a kapcsolatot felértékelik a szemünkben.

3.jpg

Egy idő után viszont a másikról alkotott kép megváltozhat. Hogyan? Vegyünk egy konkrét példát. A kapcsolat kezdetén szeretünk üzeneteket kapni. Úgy érezhetjük, a másik kifejezi figyelmét irányunkban, fontosak vagyunk, szeretve vagyunk általa. Telik az idő. Több időt töltünk külön, kezd beállni a közös ritmus, a kapcsolat dinamikája, mely mindkét fél számára ismertté, ismerőssé, kiszámíthatóvá válik. A "Mikor jössz?” „Hol vagy?” kérdések, az irányunkba fordított figyelem ezen a ponton időnként terhessé válhatnak. Amit egykor figyelmességként éltünk meg, most zavaró nyomulásként hat.

Tehát eljutunk a szakaszba, amikor el kezd megváltozni a másikról és a kapcsolatunkról kialakított kép. Mit teszünk? Magyarázatokat kezdünk gyártani, meggyőzzük magunkat az eredeti elképzeléseink meglétéről, illúziók felépítésébe fogunk. Például: "Figyel rám. Csak most fáradt." "Volt már, hogy csináltunk közös programot, csak mostanában mindketten sokat dolgozunk." "A szex különben egész jó, csak nem tudom magam eléggé elengedni mostanában, sok a stressz.” Ezt a jelenséget hívjuk kognitív disszonancia redukciónak. A valóság tehát nem úgy alakul, nem azt a képet mutatja, amit eleinte elvártunk tőle, az újonnan érkező tapasztatok konfliktusba kerülnek a képpel, amit felépítettünk. Belső válságunkat, zavarunkat ekkor könnyebb önhazugsággal és becsapással palástolni, energiát fektetni abba, hogy az eredeti képet fenntartsuk. Hosszan. Sokáig.

Majd elérkezik egy pont. Hívhatjuk holtpontnak, mélypontnak, utolsó cseppnek, pontnak az i-n, habnak a tortán. Mindenkinél máshogy, máskor érkezik el. Valakinél akkor jön el, amikor már nem látja megvalósíthatónak a közös jövőt. Másnál akkor, amikor úgy érzi, nem ismer a másikra. Idegen számára a másik. Van, amikor olyan történik, ami a mi értékrendszerünk szerint nem fér bele a kapcsolat kereteibe. Lehetnek elméleti határok. Az első pofon. És lehet, amikor átbillen a mérleg, hogy még talán egyedül is jobb lenne, mint abban a kapcsolatban, amiben éppen vagyok. Mi történik? A felépített illúziónk, a magunknak gyártott magyarázatok, fenntarthatatlanná, védhetetlenné válnak. Ezen a ponton megszűnnek az önhazugságok, szembesülünk, ami kezdetben nagy fájdalommal jár.

Mikor összeomlik a felépített kártyavár, mikor döntési ponthoz érünk kétféleképp haladunk tovább. Ezen a ponton igazolhatjuk magunkat. Keressük az érveket, amikkel önigazolhatjuk elhatározásunkat, döntésünket. Megerősödünk. „Minden tőlem telhetőt megtettem!” „Nem bírtam tovább!”, „Ennek így kellett lennie, levonom a tanulságokat, következtetéseket, legközelebb mit tehetek másként!” Külön utakon kezdünk járni, új fejezetet nyitunk, új alapot adunk.

2_1.jpg

Vagy elbizonytalanodunk, elárasztva magunkat kérdésekkel. Felidézzük a szép emlékeket, kellemes érzéseket, közös pillanatokat. Ezeket VELE éltem át, mással nem fogom tudni ugyanezt megtenni.  Újra illúziókba bocsátkozunk. „Ő valójában szeret és kíván engem, csak most nehéz időszakon megy keresztül”. „A mi van, ha…” „A mi lett volna, ha..” kezdetű kérdések, melyek félelmeken alapulnak, saját magunk hibáztatása, a bűnbak keresés folyamata ekkor jelenik meg. „Mi lett volna, ha türelmesebb vagyok?”” Ha meg vártam volna?” „Ha nem csaptam volna rögtön rá az ajtót?” „Tűrhettem volna tovább, gyenge vagyok, feladtam, pedig milyen szép pár voltunk!” Ekkor benne maradunk a kapcsolatban, haladunk tovább. Az, hogy ezen a ponton levonjuk-e a megfelelő következtetéseket és a kapcsolatunk keretein belül új kereteket állítunk-e fel, fejlesztjük-e a kapcsolatot, önmagunkat, vagy meghagyjuk illúzióinkat és változtatás nélkül haladunk tovább „várva” a következő mélypontot, rajtunk áll.

Hogyan lehet ebben a helyzetben jó döntést hozni? El kezdünk gondolkozni azon, mi az, amire MI MAGUNK vágyunk. Fejben kipróbáljuk, elképzeljük, megérezzük, milyen lesz. Eleinte nagy vonalakban, majd szinte magunk előtt látjuk minden részletét. El kezdjük összeegyeztetni a jövőképet azzal, ami számunkra fontos, ami számunkra értékes, amit mi magunk szeretnénk. Egyedül kell döntést hoznunk arról, hogyan szeretnénk élni, ki mellett és milyen módon szeretnénk ezt elérni, megvalósítani. Mi számunkra igazán a prioritás. Ez az önismereti rész.

7.jpg

Ha mindezt megtettük, döntésünket követően, bizonyos idő elteltével ellenőrizhetünk. Azt kaptam, amit terveztem? Úgy élek, ahogy elképzeltem? Szükségesek további változtatások? Érdemes pszichológus segítségét igénybe venni a döntési folyamat során, valamint az önismeret, önbecsülés felépítése és fenntartása érdekében.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://szexualpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr7012108971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.